Rossz pályára állított high-tech műhold
2001. július 15. 23:40, vasárnap
Két 1 milliárd dollár értékű műhold megmentéséért folyik a küzdelem, melyeket rossz pályára állítottak. A műholdakat csütörtökön lőtték fel a Földről egy Ariane 5 rakéta segítségével. Egyikük, a 850 millió értékű Artemis - melyet az Európai Űrhivatal (ESA) épített - a nemzetközi űrállomással való kommunikációban játszott volna nagy szerepet. A 10 év élettartamra tervezett műhold más kisebb társai irányításában is szerepet játszana. A másik egy kisebb japán televíziós sugárzásra tervezett műhold. Az Artemis nem indult kedvező előjelekkel, mivel eredetileg egy japán H-2 rakéta juttatta volna el a világűrbe, amit azonban az ESA végül visszavont a H-2 sorozatos kilövési problémái miatt.

Hirdetés



A földi irányítás szerint korai még temetni a műholdakat, egy pálya korrekció továbbra sem lehetetlen. Ehhez azonban a műholdak saját hajtóműveire lenne szükség, ami valószínűleg jelentősen lerövidíti az élettartamukat. Az Artemis-nek két hajtóműve van, míg a japán Bsat-2B-nek csupán egy. Gotthard Oppenhauser, az Artemis projekt igazgatója optimista, szerinte a műhold napelemei segítségével el tudja érni a tervezett pályáját anélkül, hogy a 10 éves élettartam csökkenne. Az Arianespace elnöke, Jean-Marie Luton vizsgálatot rendelt el, melynek eredményét jövő hét elejére ígéri, illetve elnézést kért az érintettektől, bár valószínűleg ez csekély mértékben kárpótolja a feleket. Az Artemis részben biztosítva volt, a Bsat-2B képviselőit azonban nem sikerült nyilatkozatot bírni.

A csütörtöki eset volt az első meghibásodás az 1996-os próbarepülésen történt robbanás óta, mely a kilövés után 37 másodperccel következett be. Összességében mindössze nyolc küldetés vallott kudarcot a 141-ből, amióta az Ariane program 1979-ben elkezdődött. A mostani kilövés Greenwich-i idő szerint 21 óra 58 perckor történt francia guiana-i űrkikötőből. Eredetileg közép Afrikától 21,5 fokkal keletre, a Földtől 36000 kilométeres távolságban kellett volna pályára állnia, a jelenleg pálya viszont mindössze 17.500 kilométerre van. Amit az Artemisről még tudni érdemes, ez az ESA legfejlettebb telekommunikációs műholdja, több eddig még soha nem használt technológiát hordoz magában. A több-funkciós műholdat arra készítették fel, hogy vezérelje Európa jövendő műhold navigációs rendszerét, melyet az ESA sokkal pontosabbnak és megbízhatóbbnak tart, mint az amerikai Globális Pozicionáló Rendszert. Olyan technológiák tesztelését is hivatott elvégezni, melyek a mobil telefonok lefedettségét és a műholdak közötti adatáramlást is javítaná, olyan dolgokat melyek új magasságokba repítenék az információs szupersztrádát. Az Artemis elmondhatja magáról, hogy Európa jövőbeli űrtechnológiájának jelentős részét hordozza. A hajtóművek szintén újnak mondhatóak, mivel ionizált xenonnal működnek. Olyan közvetlen, műholdak közötti kommunikációs formákat kellene tesztelnie, mint például a forradalmian új lézer kapcsolat, mely annyira pontos, hogy akár egy érményi pontot is képes megtalálni 10 kilométeres távolságból. A kapcsolat a hagyományos földről visszaverődő átviteli rendszereket hivatott felváltani. Az új lézeres technológia drámaian csökkentené az adatok átvitelének időtartamát, mind a műholdak közt, mind a földi bázisuk felé. Ami a mobil kommunikációs szolgáltatásokat illeti, az Artemis lehetővé tenné a műholdas telefonkapcsolatot bárhol Európában, Észak Afrikában és a Közel Keleten, akár a vízi útvonalakon is. stm
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
imre  
2001. júl. 17. 18:47 | válasz | #11
Az ionhajtomu nem uj. Az elso valtozatok egyike mar ott volt az elso (kiserleti) mars-szondan, a szovjet Zond-2-n, ami 1964-ben indult.

Az ionhajtomuvek mukodese roppant egyszeru:
1. Ionizalni kell a hajtoanyagot (pl. Hg, Cs, Xe, levego), ami legegyszerubben melegitessel tortenhet.
2. Az ionokat be kell vezetni ket elektroda koze. Mivel altalaban pozitiv toltesu ionokat allitanak elo, azok a pozitiv elektrodtol a negetiv fele fognak mozogni. Az elert sebesseget a ket elektrodra kapcsolt feszultseg nagysaga hatarozza meg.
3. A hajtomuvet elhagyo ionokat semlegesiteni kell. Ha ez elmaradna, akkor az ureszkoz feltoltodne, es a hejtoanyag nem tudna elszakadni tole, azaz nem mukodne a raketahajtas. Mivel pozitov toltesu ionokat hasznalnak, a semlegesites ugy tortenik, hogy elektronokat kevernek hozzajuk.

Mondhatni gyerekjatek. A legnygyobb gondot az jelenti, hogy az ionizalt hajtoanyag erosen korrodalhatja az egyes alkatreszeket. Ez csokkentheto a xenon hasznalataval, bar - mivel nemesgaz - nehez ionizalni.

Hatranykent jelentkezik, hogy csak kis gyorsulast tud letrehozni. Szamszerusitve ez 10^-5 - 10^-3 g-t jelent. A 10^-3 g elerese napelemek segitsegevel mar nem lehetseges. Ilyenkor kell elovenni az atomreaktorokat.
Lez  
2001. júl. 16. 22:36 | válasz | #10
Tévedsz. A nemesgázok is ionizálhatóak. Főleg a nagyobb atomtömegűek. Csak normál (természetes) körülmények között nem lépnek reakcióba.
Gondolom ennek se valami egyszerű a működése, ezért csak mostanában kezdik még alkalmazni.
Különben meg az ionhajtómű még viszonylag új. Azaz nem csoda, ha a sok évtizedes alapokon nyugvó elemi kémiai tananyagnak ellentmondani látszik.
hitman  
2001. júl. 16. 20:36 | válasz | #9
"A hajtóművek szintén újnak mondhatóak, mivel ionizált xenonnal működnek"

hehehe... hetedikes kémiaóra: a xenon nemesgáz, nem ionizálódik. nincsenek szabad elektronjai. =} ez persze a cikk többi részének valóságtartalmát is megkérdőjelezi.
2001. júl. 16. 14:19 | válasz | #8
EUROPA RULEZ :)))
En nem lennek szivesen urhajos az oreg kontinensen. Mi van ha rossz palyara allitanak es amerikaik kilonek ram egy elharitoraketat?? :)))
b  
2001. júl. 16. 14:11 | válasz | #7
faszagyerekek ezek franciák. >)
imre  
2001. júl. 16. 12:32 | válasz | #6
Az ionhajtomuvekkel kicsit sokaig fog tartani a megfelelo palya kialakitasa. Persze az is jobb, mint a semmi.
2001. júl. 16. 10:10 | válasz | #5
Az oroszokkal kellett volna fellovetni :)

Egyebkent a muhold hajtomuvei alapvetoen iranykorrekciora vannak (sajat tengelye korul) es nagyon kis merteku palyamodositasra (gyorsitas-lassitas)
next  
2001. júl. 16. 02:51 | válasz | #4
gondolom a sajat hajtomuvek arra vannak hogy palyan tartsak a muholdat, ahoz meg kevesebb tapanyag kell. a palyamodositas meg gondolom felzabalna a nagy reszet az, igy joval kevesebb maradna
MuERTe  
2001. júl. 16. 02:20 | válasz | #3
értelmes taktika:)inkább essen le,de ne csökkentsük az élettartamát.
Lez  
2001. júl. 16. 01:04 | válasz | #2
Aszondja nem lehetetlen a pályamódosítás, de ehhez a műholdak hajtóművét kellene használni. Erre vannak nem?
Egyébbként én úgy tudom az Artemisen nem 2 hanem 4 ionhajtómű van. Aminek pedig pont az a lényege, hogy jelentősen kevesebb "üzemanyagot" igényel, azaz jóval hosszabb időre elegendő az üzemanyag.
Különben is. Inkább lerövidíteném az élettartamát mint hogy lepottyanjon.
WGL  
2001. júl. 16. 00:24 | válasz | #1
Es egy ilyet egetunk el a legterben...gratula