Kudarcot vallhat a lézeres rakétavédelem?
2001. április 24. 01:51, kedd
[NewScientist] Ahogy az a közelmúltban nyilvánosságra került, az amerikai hadsereg légijárművekre szerelhető, elsősorban rakétaelhárításra alkalmas lézerfegyverek fejlesztésébe kezdett. Egy izraeli akadémikus véleménye szerint azonban az amerikai kormány 1,1 milliárd dolláros költségvetésű fejlesztési projektje könnyen kudarcot vallhat.

Nathan Kopeika, a Ben-Gurion Egyetem egyik professzora ugyanis a múlt héten egy Floridában megrendezett konferencián a hallgatóság előtt kifejtette azon véleményét, miszerint az Airborne Laser (ABL) projekten dolgozó mérnökök minden valószínűség szerint megfeledkeztek a légkörben megtalálható, aeroszolnak is nevezett parányi porrészecskék hatásairól. A professzor szerint ezek a légköri részecskék annyira szétszórják és ezáltal gyengítik a lézerfény sugarát, hogy így lényegében képtelenség lesz majd rakétákat lézerrel megsemmisíteni.

Az 1996-ban az Amerikai Légierő által elindított ABL projekt leglényegesebb célkitűzése az, hogy olyan Boeing 747 Jumbo Jeteket hozzanak létre, melyek a rájuk telepített lézerfegyverekkel képesek lesznek az ellenséges rakéták levegőbeli megsemmisítésére. Az ehhez szükséges rendkívül erős lézersugár egy pillanat alatt képes megsemmisíteni a levegőben a célpontja felé repülő rakétát, mely így nem okozna semmilyen kárt sem. Szakértők szerint amennyiben Kopeika professzornak igaza van az atmoszférában található apró részecskéket illetően, akkor az egész lézerfegyver projekt kudarcot vallhat.


A terv

"A légkörben két, a lézerfényre negatív hatást gyakorló tényező van jelen. Az egyik az optikai turbulencia jelensége, a másik pedig az aeroszol fénytörés jelensége." - fejtette ki véleményét Kopeika, aki elmondta, hogy a projekt szempontjából az utóbbi jelenség hátrányosabb. Kopeika kutatásai szerint, míg az optikai turbulencia miatt 100 kilométeres távolságon csak 1 méteres sugárban szóródik szét a lézerfény, addig az aeroszol fénytörés miatt ugyanekkora távolságon belül már akár 1 kilométeres sugárban is szétszóródhatnak a lézersugarak, ez pedig használhatatlanná teszi az ilyen lézeres katonai berendezéseket.


Már folyik az átépítés

Richard Garcia, az ABL projekt vezetője a napokban tett nyilatkozataiban elmondta, hogy őt nem ejtik kétségbe az izraeli professzor tézisei, mert elmondása szerint az új katonai lézerek olyan erősek lesznek, hogy még nagyon szennyezett és poros levegőben is hatásosak maradnak majd. Erre csak annyit lehet mondani, hogy idővel majd kiderül, kinek is van igaza az ügyben.
Kapcsolódó linkek
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Az internet szabadságáért tüntettek Budapesten Az internet szabadságáért és a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás, az ACTA ratifikálása ellen tiltakoztak szombat délután mintegy ezren a fővárosban.King Arthur II - The Role-playing Wargame Kiadó: Paradox Interactive Fejlesztő: Neocore Games Honlap Rendszerkövetelmények: Minimum: Dual Core E2180 2,0 GHz-es processzor, 1,5 GB RAM, GeForce 8800 GTS vagy Radeon HD 3850 X2 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Ajánlott: Core 2 Quad Q6600 2,4 GHz-es processzor, 2 GB RAM, GeForce GTX 460 SE vagy Radeon HD 5830 grafikus kártya, 16 GB szabad hely a merevlemezen Hasonló játékok: King Arthur, King Arthur: The Druids, King Arthur: The Saxons, Total War-sorozat Kategória: stratégia A játékosok közül bizonyára nagyon sokan emlékeznek még 2009 zimankós novemberére, amikor a magyar játékfejlesztés történelemkönyvébe egy újabb fontos fejezetet írt a hazai Neocore Games csapata.Harmadára csökkentették a Sigma SD1 árátA Sigma gyártástechnológiai változtatásokra hivatkozva radikálisan átalakította csúcskategóriás készüléke, az SD1-es árazását.LG Optimus Vu és Miracle, új Nokia Egyszerre három új okostelefonról futott be hír a napokban, bár ezek közül csak kettőről tudjuk, hogy nagyjából mire is számíthatunk.Félmillió állás az appfejlesztésben Csak a tengerentúlon majdnem félmillió új állást köszönhetnek az okostelefonra és tábla PC-re fejlesztett appok megjelenésének és immár széleskörű alkalmazásának, bár ez a terület gyorsan változik.
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Raven  
2001. ápr. 26. 21:09 | válasz | #7
Megnézném azt a tükröződő felületet, ami csilivili marad a légkörbe lépés után...
2001. ápr. 25. 10:54 | válasz | #6
Es mivan ha a Raketak feluletetit tukrozodo feluletre gyartjak?
2001. ápr. 25. 09:23 | válasz | #5
A.v.B hozzaszolasahoz meg annyit, hogy az optikai renszer foldi probajanal, a levegoben betaplalando energia negyedevel, 30 km-rol sikeresen megolvasztottak egy 40 mm-es pancellemezt.
2001. ápr. 24. 23:21 | válasz | #4
Namost volt nekem úgy 89-ből egy könyvem, ami a lézerekkel foglalkozott, és ezt már ott megemlítették, de csak mint kísérletet. A haditechnika úgyis mindig 15 évvel előttünk jár...
Farkas  
2001. ápr. 24. 11:49 | válasz | #3
Én is maximálisan egyet értek a harmadik pontoddal A.v.B .
Zedas  
2001. ápr. 24. 10:27 | válasz | #2
A te barátaid jóvan!?
A.v.B  
2001. ápr. 24. 07:42 | válasz | #1
Sziasztok!

1. Az ABL elsődleges feladata a visszatérési fázisban lévő baliisztikus rakéták és robbanófejek megsemmisítése.
Az ABL 10-12 ezer méter magasságban repül, a fenti célok megsemmisítéséhez felfelé kell lőnie. Mindebből az következik, hogy a lézersugár nem a légkör alsó, koszos, turbulens részében halad.

2. A nyilvánosságra hozott adatok szerint az eszköz maximális lőtávolsága légkörben mozgó célra 500 km.
Ennek a lőtávnak a csekély hányada elegendő bármilyen - nem lézerrel felszerelt - célpont megsemmisítéséhez.

3. Ugye, azt senki nem gondolta komolyan, hogy a barátaink eltapsolnak egymilliárdot, és alapkutatások nélkül építenek úgymond szériafegyvert?