Napvitorlázás
2001. március 4. 19:08, vasárnap
Akár már az év végén útjára indulhat a Planetary Society napvitorlása, amely az első űrhajó lesz a történelemben, amelyet a napsütés által gerjesztett tolóerő hajt majd.

Hirdetés

A verseny a napsütés elsőkénti meglovaglásáért folyik... Az amerikai Planetary Society (Bolygó Társadalom), amely magánemberek támogatásából működik, meglepő bejelentéssel szolgált nemrégiben. A szervezet az év végefelé fellövi a világ első napvitorlását.

A napvitorlások, amelyek működési elvét már évtizedekkel ezelőtt megálmodták, a nap sugárzásának nyomását használják fel, mint tolóerő-forrást, hasonlóan ahhoz, ahogy a vitorláshajók a szél segítségével haladnak. Bár elsőre meglepőnek tűnhet, a fény építőkövei, a fotonok is nyomást gyakorolnak a fényt elnyelő, vagy éppen visszaverő testekre, csak ez a nyomás meglehetősen kicsi. A jelenség segítségével űrhajókat lehet meghajtani az űr azon részein, ahol van fénysugárzás.



Amennyiben a Planetary Society napvitorlása sikeres lesz, megelőzi az European Space Agency (ESA - Európai Űrkutatási Intézet), és a NASA hasonló projektjeit. Az ESA 1996-óta dolgozik a napvitorlás elkészítésén. A prototípus, amely várhatóan 12 hónap múlva indul útjára, Földkörüli pályán fog "vitorlázni".

Colin McInnes, a napvitorlázás szakértője úgy látja, a technológia új utakat nyithat meg az űrkutatásban. "Vannak olyan missziók, amelyeket tényleg csak a napvitorlázással lehet megoldani." McInnes azonban arra is kitért, fennáll a veszélye, hogy egy esetleges sikertelen PS-küldetés után az emberek napvitorlásba vetett bizalma elveszlik. "Ha a küldetésük sikertelen lesz, az negatív hatással lehet az egész technológiára, bár szerintem nem szabad a Planetary Society-t az ESA-hoz vagy a NASA-hoz hasonlítani."

A napvitorlások olyan kis tömeggel rendelkeznek, hogy a fotonok nyomása fel tudja őket gyorsítani az űrben. Ezek az űrhajók nem használnak üzemanyagot és szűkebb értelemben vett hajtóművet.

A napvitorlások a fény kis nyomása miatt lassan gyorsulnak fel, de mivel a fény nem fogy el, idővel igen nagy sebességet elérhetnek. A rakétahajtás esetén az űrhajó nagy gyorsulással indul, de az üzemanyag hamar kifogy, a gyorsulás pedig megszűnik. A naprendszerbeli utazások ideje a két rendszerrel nagyjából megegyezik, de minél nagyobb a távolság, annál inkább nő a napvitorlás előnye.



Az első napvitorlás áprilisban indul egy orosz atom-tengeralattjáró fedélzetéről, egy átalakított interkontinentális ballisztikus rakéta segítségével. A prototípus alacsony földkörüli pályán, 30 percig fog manőverezési tesztelést végezni. A prototípus két, az év végén fellövésre kerülő napvitorlás pedig nyolc szárnnyal rendelkezik majd. A két indítás között lesz egy köztes, második teszt-fellövés is, amely során egy 40 kilogrammos napvitorlás próbál majd vitorlázni a Föld körül.

A napvitorlások "felfújható" szárnnyal készülnek, amelyet egy gyorsan megkötő hab fog belülről kimerevíteni.
Többen megkérdőjelezték a Planetary Society jövőbeli sikerét, utalva a túl korai határidők miatt gyors ütemben végzett fejlesztésekre. Louis Friedman, a Planetary Society ügyvezető igazgatója azonban hiszi, hogy a szervezet támogatói vállalni akarják a gyorsított ütemű fejlesztéssel járó kockázatot, mivel a PS csak így lehet első.
Kapcsolódó linkek
Laptopok

Már 49 900 Ft-tól!

E-book olvasók

Már 17 043 Ft-tól!

Tablet PC-k

Már 23 140 Ft-tól!

LCD monitorok

Már 19 800 Ft-tól!

részletek » részletek » részletek » részletek »
Megosztás
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
  •  
 

IT/Tech, Hardver
Tudomány, Mobil, Film, Játék
Hirdetés



Hozzászólások
A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Chain  
2001. júl. 20. 22:08 | válasz | #16
Hát ha egy úrhajót felgyorsítunk fénynyomással, akkor a sötétben van elég lendülete(meg hát nincs olyan hatalmas suródás, hogy megálljon), hogy egy megtervezett úton elmenjen a következo "benzinkútig", ahol újra kap löketet egy csillagtól és így lassacskán akár fénysebességig is gyorsítható.
Feri  
2001. márc. 06. 18:13 | válasz | #15
Szerintem a napelem csak kb 18% hatasfoku.
d4w3  
2001. márc. 05. 21:45 | válasz | #14
Itt pillantanyilag csupán egy elv teszteléséről van szó. Ha belegondoltok a "napvitorlásnak" megvannak a maga korlátai hiszen csak az adott csillagtól csak bizonyos távolságig van olyan napszél/fotonáramlás ami gyorsítani tudja érzéklhető mértékban a hajót/műholdat. Vki kérdezte hogy miért nam napelemeket használnak és azzal hajtják a hajót. Ennek két oka van:
1. A napelem (a jó hatásfokú kb. 60%) nagyon drága. és nehéz akkora felületet normálisan feljuttatni.
2. A napelem elektromos energiát állít elő, ezt ma csak nagyon kezdetleges formában létező ún. Ion hajtóművek tudnák hasznosítani ezek azonban szintén igen költségesek.
Marad ez a megoldás, ami nem túl gyors, nem túl szép viszont olcsó meg müxik: /
d4w3
2001. márc. 05. 21:03 | válasz | #13
Dear Frenk!

Van! már prototípusok is készültek egy "fénynyomásos" űrhajóról, ami ugyan rögzitett pályán ment, de hacsak a NASA nem baszta át a fejemet, száguldott, mint a hülye. Mondjuk télleg nem pointerrel csinálták.
Somez  
2001. márc. 05. 20:26 | válasz | #12
Műholdnak kircsi lesz!
red96  
2001. márc. 05. 14:54 | válasz | #11
nem lehetetlen, hogy maganemberek penzelik, hiszen ez egy viszonylag kis koltsegu vallalkozas (marmint a harom hordozoraketa fellovesehez kepest:). Urszemet ellen nincs vedelem, egy muholdat siman eltuntet egy nehany grammos targy:) Szerintem tok jo ez a megoldas, egy urszondanak siman megfelel.
clone  
2001. márc. 05. 12:12 | válasz | #10
The Planetary Society: Bolygokozi csurhe ... ez olyan gyanus nekem .. hogy a maganemberek penzelik .. nade kerem .. akkor is mennyi love kell egy ilyen kutyu kifejlesztesehez ?? nem beszelve a megepites/felloves koltsegeit ...
2001. márc. 05. 09:46 | válasz | #9
society = társaság?
Isten  
2001. márc. 05. 09:30 | válasz | #8
Nekem az a bajom, hogy ha már jól fegyorsult ugye a hosszú úton, akkor hogyan fog megállni a célnál ? Kall valami lassító fokozat, akkor meg marad a jóöreg rakéta. vagy nem ?
Maci  
2001. márc. 05. 08:37 | válasz | #7
A vitorlával csak egy gond van, hogy nem lehet javítani útközben. Ugyebár a mikrometeorok, por esetleg ürszemét kiszakíthatja és akkor oda a hajtóerő egy része.
Frenk  
2001. márc. 05. 08:20 | válasz | #6
Nem beszélve arról, hogy ha még a prototípusok nem is, de a "széles körben" elterjedt napvitorlások vitorlafelülete jóval nagyobb lesz. Így képes lesz nagyonn hajókat is megmozgatni...
A napelem mellett biztosaqn szükség van vmi másra is, ami természetesen egy idő után elfogy, így "hatótávolsága" limitált.
Remélem egy "kis" lézerrel rásegítenek majd innen a Föld-ről. Bár még olyan lézerünk sincs, amivel megtolhatnánk a járgányt!
=))
juhasz  
2001. márc. 05. 07:58 | válasz | #5
Az a gond a napelemmel, hogy átalakítja ugyan a fény energiáját elektromos energiává (bizonyos hatásfokkal) , de azt utánna hogyan használod fel a jármű meghajtására?
Propeller, vonatkerék, meg ilyenek nem jók :-)
Bith  
2001. márc. 05. 01:27 | válasz | #4
Ok, az tiszta, hogy eltolja ezt a direkt nagyon kis tömegű cuccost. De hogy tolna meg 1 űrhajót?
a másik kérdésem, hogyha ehhez is ugye kell a fény, akkor nem jobb-e a napelem? Tehát ez mitől jobb, mint a napelemes hajtómű, ha mindkettőnek a feltétele a fény?
Valami hozzáértő világosítson már fel lécci. Köszi!
Dikkma  
2001. márc. 04. 21:09 | válasz | #3
Ez nem veszik homályba, stb., már nagyon régóta tudják, hogy a fénynek van nyomása, csak az első űrhajóra (vitorlásra) kellett eddig várni. Ha ez nem megy, majd megy a következő, satöbbi.
Efreet  
2001. márc. 04. 19:35 | válasz | #2
van egy asszem Arthur C. Clarke irt egy novellat egy napvitorlas versenyrol...
HSZ  
2001. márc. 04. 19:17 | válasz | #1
remélem sikeres lesz, mert különben olyan technológia veszne homályba, ami forradalmasíthatná az űrhalyózást...:)