Tudósok egy csoportja kutató-fúrásokat tervez abban a hatalmas kráterben, melynek területén 65 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok kipusztultak.

A kutatók célja fényt deríteni arra, hogy egy meteor vagy üstökös becsapódása -mely létrehozta a 200 km széles Chicxulub krátert Mexikóban- hogyan lehetett ekkora természeti katasztrófa előidézője.


Legtöbbjük egyetért abban, hogy a becsapódás következtében az atmoszférába kerülő hatalmas por- és törmelékmennyiség sötétségbe borította az égboltot, meggátolva a napfény Földre való jutását, és ez által a növényzet növekedését is, amely a legfontosabb tényező az ökoszisztémában.

A legfrissebb számítógépes földtani vizsgálatok azonban azt valószínűsítik, hogy az ütközés ereje nem volt akkora, hogy annak következtében sötétült volna el bolygónk, s csak ez lenne az oka a tömeges kipusztulásnak.

Az Amerikai Geofizikai Társaság őszi konferenciáján, melyet San Franciscoban tartottak meg, a jelen lévő tudósok új felfedezéssel álltak elő. Szerintük a becsapódáskor felszabaduló nagy mennyiségű por kémiai reakcióba lépett a Föld légkörével, minek következtében halálos kénsav- illetve széndioxid köd képződött.

Atmoszférikus kémiai reakciók összessége lehet az egyetlen magyarázat arra, hogy a becsapódás következménye az egész bolygót érintette. - összegezte Buck Sharpton professzor. A kutatók jövő júniusban 2.4 km-es mélységbe fúrnak le, hogy jobb bepillantást nyerjenek az ütközés erejéről és annak környezetre gyakorolt hatásairól. A fúrás helyszínéül a mexicoi Meridától 80 km-re délre eső területet tűzték ki.

Az összeütközés során az akkor ismert fajok mintegy 60 százaléka örökre eltűnt a Földről. Sharpton professzor és csapata reméli, hogy a földkéregből vett minták elemzése segít a kutatóknak abban, hogy megértsék azokat a kölcsönhatásokat, melyek akkor játszódtak le, amikor a hatalmas mennyiségű por és törmelék több kilométeres magasságba repült a levegőben.

Különösen nagy hangsúlyt kívánnak fektetni arra, hogy még többet tudjanak meg a kén és szén alapú anyagok viselkedéséről és szerepéről ebben a nagy nyomáson bekövetkezett folyamatban. A hatalmas robbanás során a megolvadt gipszből kiváló kénrészecskék "elárasztották" a légkört. Ezek visszatartották a napsugárzást, így un. nukleáris telet okozva megszüntették a legfontosabb láncszemet a táplálékláncban, a növényzetet. Ugyancsak ezek a kénrészecskék visszahullva a vizekbe, hatalmas savas óceánokat és tengereket hoztak létre, kiirtva bennük minden élőlényt.

Másik oldalról viszont meg kell vizsgálni azt is, hogy nem-e a becsapódással egy időben fellendülő vulkanikus jelenségeknek tudható be a kipusztulás. Ugyanis a mai India területe vastagon van borítva lávával. E szerint a hatalmas kéndioxid mennyiség kerülhetett a légkörbe a szupervulkánok kitörésével, ami pokoli savas esővel és a megnövekedtet széndioxid miatt bekövetkező üvegházhatással együtt szintén okozója lehetett a dinoszauruszok kipusztulásának. -tette hozzá Sharpton professzor.