Amint közelebbről is megvizsgálták a tudósok egy csillag születésének helyét, meglepődve tapasztalták, hogy az egyébként hideg csillagsarjakból forró gázok törnek elő.

Hirdetés

Ezek a csillagkezdemények - protocsillagok - kevesebb mint 100 000 évesek és még mindig gyarapodnak, fejlődnek. A gravitációjuk segítségével a környező területről gázt és port gyűjtenek össze. Idővel elég sűrűk lesznek ahhoz, hogy beinduljon a belsejükben a termonukleáris reakció.

De amíg ez megtörténik, a bébi csillagok ugyanolyan hidegek, mint a környező világűr, azaz akár -240 Celsius fok. Ezért lepődtek meg a tudósok, mikor észrevették, hogy ezek 10-szer melegebb (100 millió Ceslius) és 100 000-szer fényesebb gázfolyamokat löknek ki magukból, mint a Nap.

A csillagok hatalmas gáz- és porfelhőkben születnek, egy olyan méhben amit később felfalnak, csakúgy, mint a mi Napunk és persze a kilenc bolygó. A tudósok most a nagyfelbontású Chandra röntgenteleszkóppal vizsgálják ezen felhők belsejét.

A tudósok megfigyelései alapján ezek a kilövellések sokban hasonlítanak a napkitörésekhez. Hatalmas energiafolyam, ami kirepül a világűrbe, majd visszaesnek a felszínre. A megfigyelt kitörések hatalmasak voltak, egyik-másik akár a Nap átmérőjének 10-szerese is.

Feltételezések szerint a Nap is így kezdte pályafutását 5 milliárd évvel ezelőtt. Majd miután összesűrűsödött stabilabb lett. A kyoto-i japán tudósok, akik a tervet vezetik, a két legfiatalabb csillaggal foglalkoznak, a Class 0-ás 10 000 évesekkel, és a Class 1 100 000 évesekkel.

A 17 vizsgált csillag 27 óra alatt majd egy tucat kitörést produkált. A megfigyelések alapján feltételezhetjük, hogy szinte minden fiatal csillag képes ilyen kilövellések produkálására.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »