1994. február
Az USA kongresszusa megszavazza a Mars Surveyor '98 program költségvetési támogatását. A tervek szerint a tudósoknak egy összevont project keretében ki kell fejleszteni egy a Mars körül orbitális pályán keringő űrszondát, és egy hozzá kapcsolódó leszállóegységet. Az egész program 191 millió dollár költségvetési támogatást kapott, a szigorúbbra fogott keretekből. Összehasonlításképpen a tavaly sikeres küldetést végrehajtó Mars Pathfinder egyedül 245 millió dollárból gazdálkodhatott.

Hirdetés

1995. október
A NASA kijelölte a szonda kutatási területét. A hasznos teher jelentős részét a Mars éghajlati viszonyait vizsgáló műszerek foglalják el. A tudományos programot koordináló tudócsoport javaslatot tett a Polar Lander leszállóhelyére is, ami a bolygó déli féltekéjén a 72. szélességi fok közelében található.

1997. január
Jóváhagyták a Mars Surveyor '98 végleges terveit. A program irányítói nagyon optimisták, sikerült tartani a kitűzött határidőket, és az adott szakaszra jutó fejlesztési költségeket. A tervek legutolsó műszaki átvizsgálása során megkezdődött a programban szereplő eszközök kivitelezése.

1997. auguszus
Elkészült a leszállóegység. A gyártásra és tesztelésre a Denverben található Lockheed Martin üzemben került sor. A tesztek realisztikus környezetben folytak, a tudósok megpróbáltak a Marshoz hasonló atmoszférát és hőmérsékletviszonyokat teremteni.

1998. október
A Polar Lander-t átszállították Deverből a Kennedy Űrközpontba és megkezdték az indítórakétával az összeszerelést. Gyorsító fokozatnak 4 db Boeing Delta típusú rakétát használnak. A Boeing Delta az egyik legolcsóbb gyorsítórakéta.

1999. január 3.
Pontban délután 15:21-kor fellőtték az űrszondát. A gyorsítórakéták első fokozata 4 perc 32 másodperc, majd a második fokozat 35 perc múlva sikeresen leváltak. 88 másodperccel ezután az űrszonda elhagyta a föld vonzáskörzetét és elindult a Mars felé. A kilövéstől számított 47. percben levált a harmadik gyorsítófokozat is. 6 perccel később a űrszonda kinyitotta a napelemeit, a nap felé fordította, és elküldte az első üzenetét a földre.

1999. augusztus 24.
Kiválasztották a végleges leszállóhelyet, az 1971-es Mariner-9 és 1976-1982 között a Mars körül keringő Viking űrszonda által küldött térképek alapján. A végső leszállóhely egy 120km hosszú és 10km széles ellipszis alakú terület.

1999. december 3.
Az űrszonda végrehajtotta az utolsó röppálya korrekciókat, és kilőtte a leszállóegységet. A leszállóegységnek max. 1 fok eltéréssel tartani kell sűllyesédési szöget. Ha túl alacsony szögben ereszkedik, egyszerűen visszapattan, ha túl gyorsan, akkor meg elég az atmoszférába való belépéskor.

---

Röviddel kilövés után a Polar Lander-nek már fekete-fehér képeket kellett volna küldenie a leszállásról. A tudósok nem késlekedtek, megpróbáltak "ébresztő" szignált küldeni a robotnak, de az nem válaszolt. Az első feltételezések szerint a Polar Lander azért maradt néma, mert landolás után és közben átmenetileg "védett módba" kapcsolt, és akkor nem volt képes fogadni, illetve küldeni jeleket. Mivel az űrközpontban nem tudják, hogy a kommunikációban hol a hiba, ezért december 5.-én megismételt üzenetben megpróbálták utasítani a leszállóegységet, hogy fordítsa a Föld felé a MGA nevezetű nagyerejű antennáját. Mivel a Mars körül orbitális pályán keringő Global Surveyor műholddal állandó a kapcsolat, ezért a tudósok következő feladatként a műholdon keresztül próbálnak majd "üzenni" az elveszett Polar Lander-nak.

Laptopok Már 49 900 Ft-tól!	E-book olvasók Már 17 043 Ft-tól!	Tablet PC-k Már 23 140 Ft-tól!	LCD monitorok Már 19 800 Ft-tól!
részletek »	részletek »	részletek »	részletek »